Négyéves korban már biztosan virágzóképes. Nincs semmi speciális tartási módja, ami a virágzást serkentené, csak a bőséges tápanyag ellátás, illetve a téli szobahőmérsékleten tartás. Így két virágzása is van évente. Ha télen 15 fok alatt tartjuk, akkor csak egyszer virágzik évente.Nagyon mutatós a virágja. Kb hány éves korban kezd el virágozni? Vagy ha esetleg valamiféle speciális tartási módtól függ, akkor hogy lehet virágzásra serkenteni?
Hát azok a virágok valószínűleg nem fognak kinyílni, de hatalmas eredmény, ha így áttelel a tő. Nyáron bőségesen kárpótol a növekedésével, virágzásával.Nálunk telelnek a takarás alatt (+5°C minimum értékkel) és most is készülőben van virág.
Alpha, nagyon jó dolgokat írtál. Engedj meg pár megjegyzést/kiegészítést az esővízzel kapcsolatban.Üdvözlet Közöttünk!
Szép sorban.
Praktikus lenne néhány kép.
Az üveg mögött a Napból érkező UV sugárzás egy része visszaverődik (egy része, így is, átér) és a megvilágított felületek melegednek (ez az infra fűtőtestek működési elve is). Ez okozhatja a növény hírtelen folyadékvesztését is. A levél csavarodással a fénnyel érintkező felületet csökkenti. Ha fűtött helységben tartod a növényt, ajánlatos állandóan enyhén nyirkos talaj.
A "narancs színű virágból" Én, egy Strelitzia reginae-re gondolok. A tapasztalatom szerint, nem kedveli a direkt, tűző napfényt.
Mint minden növény, a fényminimumán etioláció jelentkezik. Ilyenkor a növények megnyúlnak, halványzöldek vagy színtelenek lesznek. Étkezési célokra nevelt cikória, spárga esetén, direkten így nevelik. Tehát, általánosságban megjegyezhető, hogy a sötét, kontrasztos, tömör-zömök levél az optimális.
Az alsó levelek elvesztése természetes folyamat is lehet, simán csak elöregednek. A levélalap szélesedésével a levélnyél közelít a vízszintes felé, ez is normális (kell a hely az újaknak).
A csapvizes öltözés egy sokat vitatott dolog. Szinte mindenhol az olvashatod, hogy esővízzel kell locsolni. Míg a csapból engedettből a Klór idővel távozik, addig bizonyos helyeken az esővíz savas hatása ("éljen a környezetszennyezésünk ) megmarad. A Magam részéről, télen, állott vizet használok és az akvárium vízcseréinek "maradékát".
Remélem, tudtam hasznos információt is adni!
Egy klasszikusnak számító példa. Sok lakásban láthatsz datolyapálmát (Phoenix dactylifera). "Szép" (?) hosszú levelekkel. Ha végre kiszabadul, a Nap közvetlen fényére, levelei lecserélődnek és rövid, tömör levélkoronát növeszt. Míg a fényhiányos helyen a levél oldalerei egymástól távol helyezkednek el, addig a megfelelő fénymennyiség és minőség hatására szinte összeérnek. A több Napfény kevesebb levélfelületen is ellátja a növény tápanyagelőállítási igényét, ezért nincs szüksége "nyújtózni érte". Így annak támasztó rostjai is erősebb, keményebb szövetté tudnak fejlődni.Köszönöm, ezek tényleg hasznos dolgok, tanácsok! Furcsa ez amit írsz, mert én eddig a természetben is úgy láttam, hogy például a pálmadfélék is inkább világoszöld levéllel vannak jelen olyan helyen, ahol semmi árnyék nincs árjuk. És logikusan arra gondolna az ember ,hogy több napfény=nagyobb levelk, és sokkal gyorsabban fejlődő növény. Legalábbis én azt tapasztalom a több növénynél, hogy félárnyék-árnyékban töredék annyi levelet hoz, mint napon, megnyúlik, és eleve a levelek is kisebbek. Akkor most azt tanácsolod, hogy a Strelitziát tegyem át egy olyan helyre, ahol nem éri közvetlen napsugárzás? Nem fog azon a helyen évente sokkal kevesebb leveet , és egyben kisebb , nyúlt leveleket hozni?
Köszi!
Igazad van, ez a rész kimaradt!Engedj meg pár megjegyzést/kiegészítést az esővízzel kapcsolatban.
Nem kell ahhoz környezetszennyezés, hogy az esővíz savas legyen. A legtisztább környezetben is savas (kb. 5.5 ph) mivel a légkörből CO2 oldódik bele és a lágy víz ettől könnyen savasodik. Természetesen a légkörbe juttatott kén (pl. környezetszennyezéssel) tovább savanyítja.
Általában azért javasolják az esővizes öntözést, mert a víz egy másik jellemzőjét veszik figyelembe, a keménységét, amit karbonátok okoznak. Legtöbb szobanövényünk a trópusokról származik, ahol nem meszes a talaj és nem szeretik a kemény vízben lévő meszet. Nem tudom felétek milyen a csapvíz keménysége, de gyanítom, hogy legalább középkemény, mint nálunk. A környéken (Pest, Érd) kemény a csapvíz, olyan 22-24 nk°.
Nehogy kikapjak az off miatt, átköltözök a válasszal Csevegőbe.Igazad van, ez a rész kimaradt!
Még mindig egy faluval "Előtted" lakunk. Ugyan az a "csodálatos" vízműszolgáltatónk.
Felkeltetted a kíváncsiságomat és alkalom adtán, jól megnézem a vizeinket (csap, csapadék, talaj).
Vissza: “Egyéb gyömbérvirágúak”
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég