Kurdilaci!
A dézsás filiferámon is rendszerint jelentkeznek az ugyanolyan gombás foltok amit a trachynál mutattam. Nem is csak nálam, többünknél is.
Újonnan kiültetnél is láttunk már. Régi kiültetésüeknél nem tudom, hogy szokott e jelentkezni ezt Alpha Viktor és Yamaha Gábor tudná megmondani.
Nálam még kint a szabadban november környékén kezdi, a régebbi leveleken jobban a fiatalok felé haladva csökkenően jelenik meg. Minek köszönhető szerinted? Semmi más növényen ilyenkor még nyoma sincs és minden szabadon van csakúgy mint a washi is. Érzékeny lenne a hűvös, de még nem fagyos párásodó időre?
Nekem azt mondta annak idején a szegedi füvészkert kertésze, hogy a washingtónia levelén a foltok hideghatás következményei, s itt nem feltétlenül fagyásra kell gondolni. A foltosodás egy része visszafordítható, a körülmények javulásával elhalványul, esetleg teljesen eltűnik, másik része sajnos maradandó, mert foltokban elhal a levélzet. Ezeken az elhalt foltokon jelenik meg később a gomba, melynek feladata az elhalt szövet lebontása. A gombásodásnak kedvez a hűvös, párás, nyirkos idő, ezért lehet a szellőztetéssel javítani rajta, s ezért jelentkezik jellemzően ősszel, természetes körülmények között, illetve kora tavasszal a befülledt takarások alatt.
A fagy hatása másként jelentkezik, ott a kritikus hőmérsékleti határt akár abszolút értékben, akár időintervallumban meghaladó extrém hideg végez a bebugyolált levélzettel, főleg a takarással érintkező részeken, mivel itt a légréteg szigetelő hatása hiányzik. Ilyenkor a levél kifehéredik, s elhal, ebből nincs visszaút. Ha a szívlevelek fagynak el, az a legrosszabb eset, mert könnyen a teljes növény pusztulását jelentheti, ha az elhalt és kihúzható középső rész begombásodik, s az lefelé továbbterjedve végez az egészséges osztódó szövetekkel is.Ilyenkor segíthet a csonkolás az egészséges metszlapig, valamint a réztartalmú gombaölős kezelés.