palmatartok.hu

valami ilyesmi:http://dictionary.reference.com/browse/graft

[quote="Jani"]valami ilyesmi:
http://dictionary.reference.com/browse/graft
Gyökérhez való oltás.Lehet hogy ez igy magyartalan gyökéroltás...

Tovább lapozva:
https://en.wikipedia.org/wiki/Grafter
https://en.wikipedia.org/wiki/Grafting
mondhatjuk :oltás...
https://www.youtube.com/watch?v=ik3l4U_17bI

Köszi,Jani!
Így már világosabb ,de azért még mélázom egy kicsit Amsh mondatán... valamiért nem értem.

Sequoiadendront graftolni kell oltványként hogy visszanyerje a gyökeresedési képességét dugványozás előtt.

Sherlock, itt egy újabb rejtély, amit megfejthetsz.

Már üzentem Amsh-nak telepátiával ,aztán jön az e-mail...

Igazat megvallva, nem fordítottam le külön a graftolás szót, csak átsiklottam rajta. És így maradt meg az emlékeimben

Sziasztok.

Szeretnék bemutatni néhány kísérletet, amit otthon végeztem a növényeimmel. Mivel a kedvenceink olyan területekről származnak, ahol megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre a talajban mikro és mezo elemek többnyire, persze ez csak egy ideális esetben fordulhatna elő a lehetőségeik nekik is szűkösek. Mindenesetre elkezdtem kísérletezni talajkeverékekkel. Alapanyagként kerti földet (homok, leggyengébb minőségű barna erdőtalaj),bolti virágföldet (savanyú vagy álltalános) és zeolitot ( térhálós szilikát, utóbbiak a legnagyobb ütemben képesek mineralizálódni, felületük mikro és mezo elemekkel szépen fel van töltődve, de hatalmas szabad kötőkapacitásuk van, utóbbi a probléma és a limitáló tényező a felhasználásnál, amúgy a takarmányboltban kapható zoolitot használtam a kísérlethez) használtam. Több módon kevertem ki a földet:
1, 66 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 1 %(V/V) zeolit
2, 65 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 2 %(V/V) zeolit
3, 64 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 3 %(V/V) zeolit

Megközelítőleg azonos fejlődési állapotban lévő Metasequoiua glyptostroboides magoncokat ültettem a különböző közegekbe, és elsőre nem mutatkozott komolyabb eltérés azt leszámítva, hogy a zeolit mennyiséggel egyenes arányban gyorsult az őszi szövet érés a lombhullatást megelőzően. A 3 %-os október elejére teljesen be volt fásodva.
Idén jött ki a komolyabb különbség a fák között:

1 % zeolit (zoolit) esetén a növény teljes lombkoronájában árnyéklevelekkel hajtott ki a napfénykitettség ellenére, viszont fokozott viaszképzéssel kompenzált. 2 % zeolit esetében a teljes lombkorona fénylevelekkel hajtott ki, ugyan a viaszképzés itt is intenzív, de a hajtások fejlődése erősen visszamarad az 1 %-ostól. 3 % zeolit esetében csak törpehajtások indultak fejlődésnek, viaszképződés nincs egyáltalán, sűrgősen át kell ültetnem ha életben akarom tartani Szóval ami itt kijön egyrészt az hogy a zeolit mennyiségének növelésével nő a lekötött tápanyag mennyiség a közegben és ez a növény szempontjából negatívan hat. Viszont az 1 %-os keveréknél olyan szinten növekszik a viaszképzés valamint a klorofil tartalom (sokkal zöldebb) ami indokolttá teszi a használatát a zoolitnak illetve a zeolitnak a talajkeverékeknél.

Itt még annyit, hogy az 1 %-ost már korábban elkezdtem használni akkor elsőre bevált , az utóbbi 2 % illetve 3 % zeolit tartalmú közegeket utólag teszteltem összehasonlításként.
Még meg kellene vizsgálni a 0,5 %-ost ami lehet sokkal jobb eredményt fog produkálni (nem akarok spekulálni)
Megjegyzem az újjabb magoncok mind 1 %-os zeolitos keverékben vannak és mutatják az első képen megfigyelhető alakot színt és viaszborítottságot valamint a télállóságuk is észrevehetően nőtt (nem fagytak vissza teleltetésnél szabadföldben, Apropó a Cunninghamia ugyanígy reagál képek később). A többi kísérletről majd máskor beszélgetünk.

Üdv mindenkinek.

Ez nem semmi! Tudtam a zeolit jótékony hatásairól,de ezt álmomban sem gondoltam volna. Ez akkor is működne,ha megszórnám a fenyők alatti talajt és bemosódna belőlük valamennyi? Nálam rengeteg zeolit van a kertben sziklakerti kő és zúzalék formájában is.

Sziasztok.

Szeretnék bemutatni néhány kísérletet, amit otthon végeztem a növényeimmel. Mivel a kedvenceink olyan területekről származnak, ahol megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre a talajban mikro és mezo elemek többnyire, persze ez csak egy ideális esetben fordulhatna elő a lehetőségeik nekik is szűkösek. Mindenesetre elkezdtem kísérletezni talajkeverékekkel. Alapanyagként kerti földet (homok, leggyengébb minőségű barna erdőtalaj),bolti virágföldet (savanyú vagy álltalános) és zeolitot ( térhálós szilikát, utóbbiak a legnagyobb ütemben képesek mineralizálódni, felületük mikro és mezo elemekkel szépen fel van töltődve, de hatalmas szabad kötőkapacitásuk van, utóbbi a probléma és a limitáló tényező a felhasználásnál, amúgy a takarmányboltban kapható zoolitot használtam a kísérlethez) használtam. Több módon kevertem ki a földet:
1, 66 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 1 %(V/V) zeolit
2, 65 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 2 %(V/V) zeolit
3, 64 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 3 %(V/V) zeolit

Megközelítőleg azonos fejlődési állapotban lévő Metasequoiua glyptostroboides magoncokat ültettem a különböző közegekbe, és elsőre nem mutatkozott komolyabb eltérés azt leszámítva, hogy a zeolit mennyiséggel egyenes arányban gyorsult az őszi szövet érés a lombhullatást megelőzően. A 3 %-os október elejére teljesen be volt fásodva.
Idén jött ki a komolyabb különbség a fák között:

1 % zeolit (zoolit) esetén a növény teljes lombkoronájában árnyéklevelekkel hajtott ki a napfénykitettség ellenére, viszont fokozott viaszképzéssel kompenzált.

WP_20160424_11_07_33_Pro.jpg

2 % zeolit esetében a teljes lombkorona fénylevelekkel hajtott ki, ugyan a viaszképzés itt is intenzív, de a hajtások fejlődése erősen visszamarad az 1 %-ostól.

WP_20160424_11_08_17_Pro.jpg

3 % zeolit esetében csak törpehajtások indultak fejlődésnek, viaszképződés nincs egyáltalán, sűrgősen át kell ültetnem ha életben akarom tartani

WP_20160424_11_08_47_Pro.jpg

Szóval ami itt kijön egyrészt az hogy a zeolit mennyiségének növelésével nő a lekötött tápanyag mennyiség a közegben és ez a növény szempontjából negatívan hat. Viszont az 1 %-os keveréknél olyan szinten növekszik a viaszképzés valamint a klorofil tartalom (sokkal zöldebb) ami indokolttá teszi a használatát a zoolitnak illetve a zeolitnak a talajkeverékeknél.

Itt még annyit, hogy az 1 %-ost már korábban elkezdtem használni akkor elsőre bevált , az utóbbi 2 % illetve 3 % zeolit tartalmú közegeket utólag teszteltem összehasonlításként.
Még meg kellene vizsgálni a 0,5 %-ost ami lehet sokkal jobb eredményt fog produkálni (nem akarok spekulálni)
Megjegyzem az újjabb magoncok mind 1 %-os zeolitos keverékben vannak és mutatják az első képen megfigyelhető alakot színt és viaszborítottságot valamint a télállóságuk is észrevehetően nőtt (nem fagytak vissza teleltetésnél szabadföldben, Apropó a Cunninghamia ugyanígy reagál képek később).

WP_20160424_11_13_11_Pro.jpg

A többi kísérletről majd máskor beszélgetünk.

Üdv mindenkinek.

Ez érdekes,köszi! Főleg az,hogy 1-2 %-nyi különbség a zeolit-bekeverésben már ennyire meglátszik a növényeken...
Nem tudom nálam a lapátnyi adagolású szilícium javít-e valamit a helyzeten,szöveteiken ,fagytűrésükön....igaz,nem főképp a télálló fenyőféléknél használtam,de a hegyi mamut és a mocsárciprus az kapott.

Köszönet a beszámolóért!
Mi, szűrőkben használunk zeolitot, bizonyos anyagok megkötésére.

Amsh, az 1-2% nál, nagyon kívánatos pontosnak lenni. Azt szeretném tisztázni, hogy itt súly vagy térfogat % ról van-e szó, mert nagyon nem mindegy- egészen más mennyiséget jelenthet a két számítási mód- akár többszörös különbséget...

Sziasztok.

Szeretnék bemutatni néhány kísérletet, amit otthon végeztem a növényeimmel. Mivel a kedvenceink olyan területekről származnak, ahol megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre a talajban mikro és mezo elemek többnyire, persze ez csak egy ideális esetben fordulhatna elő a lehetőségeik nekik is szűkösek. Mindenesetre elkezdtem kísérletezni talajkeverékekkel. Alapanyagként kerti földet (homok, leggyengébb minőségű barna erdőtalaj),bolti virágföldet (savanyú vagy álltalános) és zeolitot ( térhálós szilikát, utóbbiak a legnagyobb ütemben képesek mineralizálódni, felületük mikro és mezo elemekkel szépen fel van töltődve, de hatalmas szabad kötőkapacitásuk van, utóbbi a probléma és a limitáló tényező a felhasználásnál, amúgy a takarmányboltban kapható zoolitot használtam a kísérlethez) használtam. Több módon kevertem ki a földet:
1, 66 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 1 %(V/V) zeolit
2, 65 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 2 %(V/V) zeolit
3, 64 %(V/V) kerti föld, 33 %(V/V) virágföld, 3 %(V/V) zeolit

Megközelítőleg azonos fejlődési állapotban lévő Metasequoiua glyptostroboides magoncokat ültettem a különböző közegekbe, és elsőre nem mutatkozott komolyabb eltérés azt leszámítva, hogy a zeolit mennyiséggel egyenes arányban gyorsult az őszi szövet érés a lombhullatást megelőzően. A 3 %-os október elejére teljesen be volt fásodva.
Idén jött ki a komolyabb különbség a fák között:

1 % zeolit (zoolit) esetén a növény teljes lombkoronájában árnyéklevelekkel hajtott ki a napfénykitettség ellenére, viszont fokozott viaszképzéssel kompenzált.

WP_20160424_11_07_33_Pro.jpg

2 % zeolit esetében a teljes lombkorona fénylevelekkel hajtott ki, ugyan a viaszképzés itt is intenzív, de a hajtások fejlődése erősen visszamarad az 1 %-ostól.

WP_20160424_11_08_17_Pro.jpg

3 % zeolit esetében csak törpehajtások indultak fejlődésnek, viaszképződés nincs egyáltalán, sűrgősen át kell ültetnem ha életben akarom tartani

WP_20160424_11_08_47_Pro.jpg

Szóval ami itt kijön egyrészt az hogy a zeolit mennyiségének növelésével nő a lekötött tápanyag mennyiség a közegben és ez a növény szempontjából negatívan hat. Viszont az 1 %-os keveréknél olyan szinten növekszik a viaszképzés valamint a klorofil tartalom (sokkal zöldebb) ami indokolttá teszi a használatát a zoolitnak illetve a zeolitnak a talajkeverékeknél.

Itt még annyit, hogy az 1 %-ost már korábban elkezdtem használni akkor elsőre bevált , az utóbbi 2 % illetve 3 % zeolit tartalmú közegeket utólag teszteltem összehasonlításként.
Még meg kellene vizsgálni a 0,5 %-ost ami lehet sokkal jobb eredményt fog produkálni (nem akarok spekulálni)
Megjegyzem az újjabb magoncok mind 1 %-os zeolitos keverékben vannak és mutatják az első képen megfigyelhető alakot színt és viaszborítottságot valamint a télállóságuk is észrevehetően nőtt (nem fagytak vissza teleltetésnél szabadföldben, Apropó a Cunninghamia ugyanígy reagál képek később).

WP_20160424_11_13_11_Pro.jpg

A többi kísérletről majd máskor beszélgetünk.

Üdv mindenkinek.

Írtam Amsh-nak privátban,hogy szerintem a zeolit alumínium tartalma is bekavarhat és járjon utána!
Végül is, Ő a tudós és kutató!
Az 1-2% nekem se tiszta az egészben.

Sziasztok.

http://chemonet.hu/hun/tudakozo/mm/zeolit.html

A %-ok %(V/V)-ben vannak megadva, ami a térfogatszázalék jele. Az alumínium a zeolit rácsszerkezetébe beépülve található meg szilíciummal és oxigénnel kapcsolódva, nem tud kilépni a zeolit rácsból tudtommal, míg a többi fémion csak másodlagosan kapcsolódik a térhálós rácshoz. Szerintem ezért is adják nyugodt szívvel takarmánykiegészítőként klinoptilolit tartalmú zeolit őrleményeket szintén mikroelem mezoelem kiegészítés céljából anélkül, hogy az állatok mérgezést szenvednének, ráadásul ha még ki is oldódna egy minimális mennyiség, az alig alig tudna kijutni a mártixból, mivel extrém fajlagos felülete és ezen a felületen jelentős fémion kötő kapacitása van. Ez utóbbi inkább a nagyobb baj. Eredetileg én Melioritot akartam használni, de sehol sem kaptam. A Meliorit szintén zeolit ásványok felhasználásával készül, és tudtommal teljesen fel van töltve a felülete fémionokkal, ezért nagyobb mennyiségben lehetne használni mint csak a sima klinoptilolitot, ami a zoolit esetében nagy kötődési kapacitással bír és ha nem keversz hozzá szerves anyagot vagy nem telíted a felhasználás előtt a felületét mondjuk komposzt teával , akkor olyan szinten leköti a tápanyagokat a talajkeverékben amihez a növényed nem fog tudni könnyen hozzáférni.

Köszönöm,Zoli!!

Wow!
Köszönöm én is!Nem véletlen szeretem ezt a fórumot

Jani!

Egy picit meglepett a kép.
Aztán megnéztem, hogy Te raktad fel. Jót kacagtam, és továbbra is nagyon tetszik.

Mi ebben olyan vicces hamarosan minden visszaâll a régi kerékvágásba.S aszt elmegyek megint ide a hegyre...hászen csak tíz percre van tölünk .Bár Lacinál vannak álló képek is,de lehet hogy nem lesz ideje publikálni.
....ami késik,az nem múlik

Ismersz, nem Vagyok egy "citromnyalogató" lélek.

Ja tudom,hogy honnan szerzed be a cé vitamin szüxégleted-et